2008. október 30., csütörtök

Ünnepi- és rendkellékek

Még az este megszülettek ezek az Anya által áhított szaloncukrok, csak egy pár darab, a hangulat kedvéért.
Aztán ahogy forgattam a szép új Tildás könyveket, rájöttem, hogy az ember lánya néha a varrósarkát is csinosíthatja picit. Annál is inkább, mivel a nagy karácsonyi előkészeletekben kezd itt elharapódzani -egészen pontos szakszóval élve- a rumli. Rengeteg sok dobozkát készítettem már kinek-kinek valamilyen alkalomra, de odáig sosem jutottam, hogy magamnak is alkossak egyet, és a varráshoz szükséges eszközeim zacsikban, kiselejtezett kartondobozokban kaptak helyet. Ezért gondotam, hogy itt az ideje kipróbálni ezt a textil-dobozt mindenféle apróságnak,

és ezt a kis szütyőt, ami ezután gombos-tasakként funkcionál majd.

Azért még akad a polcomon pár kartondoboz, de szép lassan azok helyébe is kitalálok ám valamit! ;)

2008. október 28., kedd

Anya kívánsága számomra parancs:)

Anya a minap egy csomag meseszép karácsonyi anyaggal állt elő, amelyeket Edige boltjából rendelt. Kérése pedig nem volt más, mint hogy varrjak belőlük olyan harangocskákat és szaloncukrokat, amelyeket Naomi készített nem is olyan rég. Mivel nekem hiányzik a szuperszónikus rakétám, amivel fentebb említett blogbarátném rendelkezik, még csak a kis ajtódísszel vagyok készen. Köszönet érte az ötletért Naominak, a szép anyagokért Edigének és persze Anyának.
Ez a koszorú pedig Papa sírjára készült:

Engem is elért a kipécézés :)

Csiginek köszönhetően én sem maradtam kipécézetlenül. Egy-két napig hagytam magamban érlelődni a dolgot, hogy mi is az a 7 momentuma az életemnek, ami érdekes lehet és hűen jellmez engem. A hosszabb gondolkodási idő ellenére sem biztos azonban, hogy megfelelő dolgokat választottam. :) no de lássuk!

1.Életem egyik legjobb döntésének gondolom, hogy leköltöztem Szegedre, tanulás céljából. Igaz, hogy így nagyon távol kerültem a gyökereimtől, és azoktól, akiket nagyon szeretek, és ritkábban látom őket, mint az elmúlt 19 évben, de Szegeden megtaláltam önmagam! Fantasztikus város gyönyörű helyekkel, kedves emberekkel és számtalan lehetőséggel!

2.Eddigi életem során is sokat kreatívkodtam. A szerelem talán a gyöngyfűzésel és az első-cipősdobozban tárolt- nagyobb gyöngykészlettel kezdődött. Aztán jött sokminden más, mint az üvegfestés, vagy a decoupage, a kézzel varrot vagy hímzett ajándékok, korongozás és most más nem jut az eszembe :) Örülök neki, hogy volt "bátorságom" a varrógép mellé ülni, pár évvel ezelőtt még nem gondoltam volna, hogy sikerülhet. Na azért nem professzionális dolgokra kell gondolni, de az így született kis apróságok jók ara, hogy a szeretteimnek örömet szerezek velük, készítésük során pedig én érezzem jól magam! :)

3.Elég sokáig külföldön képzeltem el az életem, egészen pontosan Írországban. Csodálatos vidék, rengeteg apró rejtelemmel, varázslatos tájakkal, meseszép kastélyokkal. Aztán mióta mind jobban sikerül felfedeznem kicsiny hazánkat, és a fentebb említett dél-alföldi várossal is igen jó viszonyt ápolok, már nem is olyan lehetetlen, hogy végül itthon maradok! :)

4.Nagyon sokáig az Édesapám volt a példaképem, az, hogy ő honnan és miből indult, és mit hozott abból létre puszta kézzel és később Anyukám támogatásával. Sokáig szinte minden cselekedetemet az irányította, hogy ő büszke lehessen rám és értékelje, amit csinálok. Jóideje azonban rájöttem, hogy minden egyes erőfeszítésem a saját életemet viszi előrébb, és a magam érdeke, hogy minél inkább a maximumra törekedjek, és mindemellett jó és értékes ember legyek mások számára is.

5.Furcsa barátnőt hozott nekem az élet. Tudom, sokan mondják, hogy az anyukájuk a legjobb barátnőjük, meg hogy mennyi mindent együtt csinálnak, de a mi viszonyunk Anyával tényleg elég különleges. 7 évvel ezelőtt Nagypapám halála nagyon összekovácsolt bennünket, addig nem gondoltam volna, hogy valaha ilyen jól megérthetjük egymást. Addig sem titkoltam előle semmit, de ezután éreztem azt, hogy egyenrangúnak tekint magával, és ez jól esett tizenpáréves fejjel. Azóta is előfordulnak surlódások, igen sokszor piszkálom például a cigaretta miatt, de ez sem azért van, hogy rosszul érezze magát, hanem tényleg azért, hogy végre felhagyjon a bűzrudacskával.

6.Valamilyen oknál fogva nagyon vonzódom a sportokhoz. Lány létemre a forma1-gyel kezdődött a szerelem, aztán jött a foci, a különböző vizisportok. A gimiben elkezdtem kosarazni, aztán ahogy azt a térdem nem bírta, jött az úszás, most pedig evezek. Fantasztikus dolog! Azt hittem, indulok egyfajta helyzeti előnnyel, hiszen a nagynénémmel majdnem minden nyáron kenuztunk a Tiszán, és én azt gondoltam, az is lapát és víz, ez sem lehet nehezebb. Mekkorát tévedtem!! :) Ez a sport minden izomcsoportot megmozgat és nagyon nagy összhangot kíván az embertől. Figyelni kell minden mozdulatra, amit a hátunkkal, karunkkal, csuklónkkal és lábunkkal teszünk, és az sem mindegy, hogy ülünk a hajóban. De ennek ellenére nagyon élvezem! Fantasztikus a társaság és nincs annál szebb dolog, mikor a napfényben csillogó Tiszán egyszerre csobban 4 pár lapát. Bár valljuk be, ez azért eddig még ritkán fordult elő, mert az összhanggal akadnak még kisebb-nagyobb gubancok :)

7.Nagyon szeretek olvasni is, jöhet bármi, aminek érdekes a fülszövege, szeretem az íróját vagy csak egyszerűen megragadott az első 20 oldal. Ha ez utóbbi nem történik meg egy könyvnél, nálam sajna nem nagy jövőre számíthat, pedig könyvek terén tényleg mindenevőnek számítok. Legyen az krimiirodalom (A.C.Doyle), xx.sz-i modern regény (Mándy) vagy akár romantika (Jane A.) de szeretem az egyszerű történelmi regényeket is, amiben egy-egy híres személyiség másik oldala kerül bemutatásra.

Na így erre a nagy szuszra ennyit!
Nem szívesen szakítom meg ezt a láncot, de ahogy körbenéztem az általam olvasott blogokon, nem találtam egyet sem, aki ne esett volna már áldozatul a "kipécézésnek" :)

2008. október 26., vasárnap

Bármilyen meglepő, újra itt

Na igen, az elmúlt időszak kissé kaotikusra sikeredett, és kissé kreatívkodás-mentesre is, sajnos. De ebben a másfél hétben maradéktalanul bepótolom! :)


Kezdetként megmutatom, mit készítetem Nagymamám szülinapjára:




Anya mostanság belekóstólt a keresztszemes hímzésbe, ennek okán elkezdett évek óta összegabalyodva leledző hímzőfonalakat széjjelválogatni. Neki készítettem segítségül pár tartókát, melyek mintáját nem olyan régen láttam az egyik blog-barangolásom alkalmával, de sajnos sehogyan sem bukkantam rá, hol is volt pontosan :( ha valaki tudja esetleg az alkotó blogjának a címét, hogy kitehessem ide a nevét, szívesen fogadom!


Ha már pedig hozzányúltam a fimóhoz, készítetem pár gombot és ragasztható díszecskét a karácsonyi ajándékokhoz, melyek sajnos nagyrészt még csak a fejemben léteznek. De ami késik, nem múlik! :)






Két kedves blog-társamnak hála, fény derült arra, hogy hol léteznek a gyurma-fonaltartók eredetijei, ez a hely pedig nem más, mint Nina csodás oldala. ajánlom fogyelmetekbe, mert egyszerűen meseszép dolgok kerülnek ki a kezei közül!